A magyaregresi cserkész utam egy dagonyához és a mellette lévő szórómhoz visz, ez egy erdőszélén található. Az erdő melletti szántóföldbe repce lett vetve, ami így a nyár elejére elérte a másfél méteres magasságot. Ide beköltöztek a disznók, mert jó árnyékos búvóhelyet adott, és nem zavarta őket senki, innét jártak be éjjelente a szórómra és az erdőbe. Még világos volt amikor kimentem, a quadot eldugtam és bekapcsoltam a mechanikus lopásgátlót, ilyenkor az orrával közel állok egy jó vastag fához, majd kiengedek pár méter drótkötelet a quad elejére szerelt csörlőből, amit aztán a fa köré tekerek és feszesre húzatom a csörlővel, így hozzákötözöm a fához. A hátizsákot a hátamra vettem, a puskát a vállamra akasztottam, jobb kézben a háromlábú székem, balban meg a lő-botom volt, nyakamban meg a keresőtávcső, egyszóval úgy megvoltam pakolva, mint "KaziBazsi" a vásárban.
Ezen a lesen már ültem pár estével korábban is, mögöttem felkeltek a disznók a repcében, ott rohangáltak fel s alá, de én semmit sem láttam belőlük, tiszta ideg voltam miatta, mert nem jöttek be a szóró felé, így meg látatlanban én nem merek lőni.
Szóval elindultam befelé jól megpakolva, felkészülve a hosszú éjszakai leskelődésre. A lesre nem mertem felülni, mert igen rozoga, ezért egy fa mögé bújtam a szántó és az erdő szélén ahonnan tisztán rálátni a dagonyára és a repce táblára is. Épp csak letettem a széket, a táska még a hátamon volt, amikor egy sereg malac húzott el mellettem tíz méterrel és vadul sivítva estek neki a kukoricának a szórón. A puskám a vállamon meg volt töltve, ezért csak gyorsan kézbe kellett kapnom és már fordíthattam is arra a helyre ahonnét a malacok bejöttek. Ez volt a szerencsém, mármint, hogy a megtöltött puskám a kezem ügyében volt, mert a malacok után néhány pillanatra már rohant az anyjuk is, de nem kukoricát enni a szóróra, hanem egyenesen felém, a szája nyitva volt, gondolom szívesen a lábszáramba harapott volna. Volna, ha nem lett volna nálam a puska, de így szájba lőttem, a golyó végig szántotta és a hasán jött ki, ő pedig a lábam helyett fűbe harapott.
Mivel a quaddal nem tudtam bevinni a malacot a városba a vad hűtőhöz, riasztottam a Sárga Angyalt ( Varga Jani) és a Bandit akik a Toyotával kijöttek a kocáért, de az erdőből nekem kellet kivinnem és mert nem volt nálam kötél, húzni nem tudtam, úgy hogy kizsigerelem, majd feldobtam mögém a rácsra és kimotoroztattam a fák közül. Kb 6 éves korom óta motorozok, de ilyen ronda nőszemély még nem ült mögöttem, ráadásul még büszke is voltam rá. :-)
Normális esetben nem lőném ki a malacok mellől a kocát, de ez önvédelem volt. Utána naponta vittem ki kaját nekik. Általában ebéd előtt 11 óra felé szoktam kukoricát vinni a szóróra és ezt a malacok már úgy megszokták, hogy amikor késtem kicsit akkor már ott keveregtek és 20-25 méterre tőlem várták míg kiöntöm nekik a kaját aztán ahogy távolodtam, jöttek is enni, ezt fel vettem az egyik alkalommal a telefon kamerájával.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése